A fotózás iránti szenvedélyem gyerekkoromban született, amikor apám a negatív filmeket hívta elő egy sötét kamrában, ahol csak egy kis piros fény világított. Lenyűgözöttek azok a gépek és vegyszerek, amelyekkel fényképeket hívott elő, nagyított és szárított. Az első fényképezőgépeim 35 mm-es filmesek voltak. Mint legtöbb fotós, én is a természetfotózással kezdtem, majd áttértem a portrékra, később a családi eseményekre. Az első események a 90-es évekből lehetőséget és örömöt teremtettek számomra, hisz akkor jöttem rá, hogy a fotózás iránti szenvedélyemből és szeretetemből pénzt kereshetek a munkámmal. Folyamatosan bátorító családtagokkal, barátokkal és a különösen elégedett ügyfelekkel voltam körülvéve. Az első digitális fényképezőgépek és szerkesztő programok megjelenése után számomra is új lehetőségek következtek. Bár leginkább esküvőket és családi eseményeket szeretek megörökíteni (mert szeretem az ezeken az eseményeken megörökített érzelmeket, érzéseket), gyakran fotózok tájakat, makrót, virágokat, állatokat, városokat, épületeket és portrékat. Több évtizedes tevékenység után a fotózás számomra több, mint egyszerű kép, életstílus, a kreativitásom kifejezési módja, mely érzelmeket, történeteket közvetít, a világ szépségét és összetettségét egy keretben rögzíti. A fényképezés számomra a kommunikáció egyik formája, saját nézőpontom megosztása embertársaimmal.